|
|||||
 |
kronológiák | » kisebbségtörténeti kronológia | |||||||||||||||||||||||
 |
|
||||||||||||||||||||||||
| találatszám: 13 találat | lapozás: 1-13 | ||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| észrevételeim vannak  | kinyomtatom | könyvjelzõzöm |
Névmutató: Rátoni Csaba 2005. május 6.Rátoni Csaba református lelkész feleségével 1989. novemberében költözött Dedrádszéplakra. 1996 augusztusában szervezték meg először a Széplak nevű települések találkozóját, a másodiknak már Dedrádszéplak adott otthont. Berettyószéplak, Küküllőszéplak, Fertőszéplak képviselői találkoztak, csatlakozott hozzájuk a szlovén határ mentén épült Mikosszéplak, most pedig Balatonszéplak tagságával bővül a csoport. Szlovákiában is létezik egy Széplak, de velük még nem sikerült felvenni velük a kapcsolatot. Kárpátaljára is küldtek meghívót, de semmiféle visszajelzés nem érkezett. Dedrádszéplakon húszéves kimaradás után 1995-ben indult újra a magyar nyelvű oktatás. A lelkész felesége két éve helyettesítő tanítóként oktat az összevont iskolában. /Nagy Annamária: Dedrádszéplakon az álmok valóra válnak. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 6./2009. szeptember 1.Augusztus 14–17. között a Maros megyei Dedrádszéplakon zajlott a Kárpát-medencei Széplakok XIV. találkozója. Fertőszéplak, Visnyeszéplak Magyarországról, valamint Berettyószéplak Bihar megyéből képviseltette magát. A kiránduláson megtekintették Marosvásárhely néhány nevezetességét és a Tordai-hasadék látványában gyönyörködhettek. Jövőre Fertőszéplak vállalta a házigazda szerepét. A kicsiny helybéli közösség nem kis erőfeszítés árán felejthetetlenné tette a találkozást. Sajnos a Maros megyei Küküllőszéplak 7 éve kimaradt ebből a találkozásból, Szamosszéplakon pedig nincs magyar közösség, nem feleltek a meghívásra. /Imre Márta és Rátoni Csaba lelkipásztor Széplakok találkozója. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 1./2013. november 11.Templomot szenteltek GerendkeresztúronKopjafa a II. világháború áldozatainak A település csupán pár kilométerre van Marosludastól, de mivel nem a főút mentén található, kiesik a figyelem látószögéből. Pedig érdemes lenne több szempontból is odafigyelni rá. S ha a közvélemény érdeklődése elkerülte az utóbbi időben, akkor saját maga hívta fel a figyelmet: itt vagyunk, templomot, parókiát újítunk fel, kopjafát avatunk, s a valamivel kevesebb mint kétszázan magyarként, reformátusként próbálunk megmaradni a számunkra kijelölt göröngyös úton! A település a XIII. század végén, 1289-ben szerepel először írásos dokumentumban, Keresztur néven, ekkor azonban lakatlan településként említik, valószínű, hogy a tatárjárás idején pusztult el. Az időközben benépesült falu 1361-ben kőtemplomot építtet. 1848 októberében román felkelők a magyar lakosságot lemészárolták és a falu templomát felégették. Ezt 1856-ban újjáépítették. Ennek a templomnak a felújítását most fejezte be a gyülekezet. Tegnap főtiszteletű Kató Béla, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke igehirdetésével, meghívottak jelenlétében felszentelték a felújított templomot. Ugyancsak tegnap avatták fel a II. világháborúban Gerendkeresztúr határában elesett és eltemetett honvédek emlékére állított emlékművet. Új köntösben a templom Rátoni Csaba fiatal lelkipásztor, amikor a gyülekezethez került, nagyon rossz állagú épületeket talált. A parókia ajtaját csak berúgni lehetett, a nyílászárók annyira tönkrementek, a templom dohos volt, mállott róla a vakolat. A presbitériummal közösen úgy döntöttek, felújítják mindkét épületet. A parókiára új nyílászárók kerültek, a falakat újravakolták, úgyhogy ma összkomfortos papi lak lett belőle. A templomon 2011 augusztus elsején kezdték el a munkát, közmunkával kívül-belül leverték a nedves, salétromos vakolatot. A komplex munkálatot, amely nemcsak újravakolásból állt, hanem szigetelésből, aláalapozásból, vízelvezetésből, belső-külső drénezésből, szellőző vakolat felviteléből is, amit Keszeg Jenő ludastelepi vállalkozó és csoportja kivitelezett. A drénezést speciális technológiával oldották meg, amelyhez a gógánváraljai gyülekezet biztosította a szükséges, falba ékelt – drága – anyagot. A templom belsejében, körülbelül embermagasságig gipszkartont helyeztek el úgy, hogy a fal szellőzhessen. Ezt a megoldást a gyulafehérvári református templomban látták. Mivel a torony tetőzete is megkopott, idén azt is újrafestették. A templomba új bútorzat került, amit két asztalos, Csegöldi István és Csegöldi Vilmos önkéntes munka gyanánt végzett el. – Ha az Úr nem építi a házat, hiába fáradoznak az építők… de minket az Úristen és a támogatók is segítettek – mondta a lelkipásztor. Lelkes támogatók Mindezt a gyülekezeti tagok lelkes közmunkájával sikerült megvalósítani, akik nem a pusztulás fölött siránkoztak, hanem a megmaradás vágyának lelkületével álltak fiatal lelkészük és Csegöldi István főgondnok mellé. A munka mellett anyagilag is hozzájárultak templomuk széppé és otthonossá tételéhez. Az egyházfenntartói járulék mellett további legkevesebb 100 lejt adtak, de volt olyan is, aki sokkal többel járult hozzá a munkálatokhoz. Mivel a gyülekezet lélekszáma 200 alá csökkent, a kis gyülekezetet támogatni kellett, mert magára nem tudta volna előteremteni a szükséges pénzösszeget. Hála istennek, támogatókra találtak, s nem is kevésre. Ezek sorában: a marosludasi, az andrássytelepi, a kolozsvári Bulgária-telepi, a kövesdombi, a marosvásárhelyi Ludas utcai, a cserealji, a somosdi, a gógánváraljai református gyülekezet, a Kecei Polgármesteri Hivatal, a püspökség, de magánszemélyek is, Deé Gyula, Domokos János, Bartha Károly, Simon István szentpáli polgármester, Ciotlaus Cristian, Bartók Károly Magyarországról és sokan mások. A munkálatok több mint 50.000 lejbe kerültek. A templomszentelési ünnepségre meghívták a támogatókat, az évek során itt szolgáló lelkészeket – Kántor Csaba főjegyzőt, Czirmay Levente marosludasi lelkészt és Sógor Gézát – is. A parókián folyik a magyar oktatás A gyülekezet új reménnyel, megújult hittel lép be az adventbe, a várakozás időszakába. – Mi, a gyülekezet nem is hittük volna, hogy ilyen szép templomunk lesz! Nagyon boldogok vagyunk! Ha több fiatal lenne, még boldogabbak lennénk! – mondta a harangozó. A gyülekezet életkor szerinti összetételéről kérdezve, Rátoni Csaba lelkipásztor elmondta, hogy a kevesebb mint 200 tagból 30 a gyerek, akik román iskolába járnak, mert a faluban megszűnt a magyar iskola és az ingáztatásukat nem oldották meg. Hogy miért, arra most nem térünk ki. Ezért a parókián szombatonként magyar nyelvoktatás is folyik, 15 óvodásnak és kisiskolásnak, öt általános iskolásnak és 16 nyolc osztályt elvégzett fiatalnak. Az órákat egy helybeli nyugdíjas magyartanár tartja. Kopjafa a honvédek és a helyi hősi halottak emlékére A templomszentelés mellett egy másik fontos esemény is volt tegnap: a templomkertben felavatták a II. világháborús emlékművet. Ezt egyrészt – amit a kopjafa talapzatán található első tábla jelöl – a Gerendkeresztúr határában elesett és eltemetett honvédek emlékére állították a Tordai Honvéd Hagyományőrző Bizottság jóvoltából. E nemes gesztus Pataky Józsefnek, a bizottság elnökének köszönhető, aki felvállalta az elesett honvédek nyughelyeinek "megjelölését". A faluban 22 honvéd esett el, többségük gyulai volt. Másrészt – amit a második tábla jelöl – a gerendkeresztúri hősi halottaknak állítanak emléket. A református egyházközség szép ünnepét közös ebéd zárta, amely hálaadási együttlétként koronázta meg a befejezett munkát. Mezey Sarolta Népújság (Marosvásárhely) 2015. augusztus 13.Széplakok TalálkozójaHúsz év óta augusztus hónapban az egymástól távol lévő Széplak nevű települések lakói várják és készülnek az újbóli viszontlátásra. Idén Berettyószéplak adott otthont az augusztus7–9-e között a XIX-ik alkalommal megrendezett Széplakok Találkozójának. Mintegy hetven vendég érkezett Fertőszéplakról (Magyarország) és Dedrádszéplakról (Maros megye) péntek délután, akiket dr. Tivadar Nicolae polgármester, Bagosi Barna alpolgármester, a helyi tanácsosok és a vendéglátó családok fogadtak. Küküllőszéplak és Visnyeszéplak az idén nem vett részt a találkozón. A szombati napot Feketeerdőn töltötték az ide látogató széplakiak, ahol Bede Ferenc református lelkipásztor bemutatta a helybéli templomban a falu történetét majd interaktív játokra és versenyekre került sor. A nap táncos, zenés mulatsággal zárult a berettyószéplaki művelődési házban. A vasárnapi református istentiszteleten az igét Dedrádszéplak lelkipásztora, Rátoni Csaba hirdette, itt a kórusok is bemutatkoztak, majd ünnepi ebéd következett. Délután az ide látogatók helybeli kirándulásokon vettek részt, elmentek többek között a vízgyűjtő tóhoz, amely lassan turisztikai látványossággá nőtte ki magát többek között az itt letelepült vadvízi madárpopulációknak köszönhetően is. A helyi önkormányzat és vállalkozók jelentős anyagi támogatása nélkül a találkozó nem jöhetett volna létre. Tárnoky Botond Reggeli Újság (Nagyvárad) 2016. szeptember 6.Küküllő menti vendégek a dévai reformátusoknálSzorosabbra fűzhetnék a kapcsolatot Kis-Küküllő menti gyülekezetek tagjait látta vendégül a vasárnapi istentiszteleten a dévai református közösség. – Kirándulás részeként álltunk meg Déván, mintegy negyvenöten a sövényfalvi, királyfalvi és dicsőszentmártoni gyülekezetekből – mutatta be a vendégeket Fazakas Csaba Árpád, sövényfalvi lelkipásztor. A vendéglelkész az igehirdetést is felvállalta, a zsidó nép Kánaán felé vezető útjának egy mozzanatát elevenítve fel hangsúlyozta: minden nehézségünkkel, megpróbáltatásunkkal forduljunk Istenhez és mindig fogadjuk el társaink segítő jobbját, megerősítését, mert csak így őrizhetjük meg életünket, és mAradhatunk a helyes úton. Az igehirdetést követően Rátoni Csaba, dévai lelkipásztor köszöntötte a Küküllő menti gyülekezetek tagjait, illetve kísérő lelkipásztorukat. Utóbbi elmondta: örömmel venné, ha a dévaiak viszonoznák a látogatást és szorosabbra fűzhetnék a kapcsolatot a gyülekezetek között. – Sövényfalván is hasonlóan szép nagy templomot tart fenn a 300 lelkes gyülekezet, szívesen látjuk ott vendégül a dévaiakat, annál is inkább, mivel tudom sokan élnek itt Hunyad megyében Küküllő menti gyökerekkel – fogalmazott a lelkipásztor. Elmondta továbbá, hogy a közeli Magyarkirályfalván (ahonnan amúgy a zamatos Királyleánka bor ered – szerk. megj.) valamivel nagyobb, 550 lelkes református gyülekezet él, középkori templomukat itt is érdemes meglátogatni. Az istentiszteletet követően a Küküllő mentieket kaláccsal vendégelték meg a Melite gyülekezeti házban, majd meglátogatták Déva és Vajdahunyad várát is. Gáspár-Barra Réka Nyugati Jelen (Arad) 2016. szeptember 8.IKE-vezetőképző AlgyógyonTele vannak lelkesedéssel a fiatalok Algyógyon szervezte meg szeptember elején első vezetőképző táborát a 95. évi fennállását ünneplő Erdélyi Ifjúsági Keresztyén Egyesület (IKE). Az egyhetes rendezvényre tíz egyházmegyéből érkeztek fiatalok. – 2014-ben született meg a döntés az Erdélyi Református Egyházkerületben, hogy az IKE-t, mint egyházi ifjúsági szervezetet megpróbáljuk az eredeti struktúrájában újraépíteni, ami gyülekezeti, egyházmegyei és kerületi szinten való szerveződést jelent. Így épült fel a kommunizmus évei után, 1992-ben újraszerveződő IKE is, de az évek során az egyházmegyei szint kimAradt és egyre nehezebb volt közvetlen kapcsolatot tartani az országos vezetőség és az egyes gyülekezeti ifjúsági csoportok között. Ezért az utóbbi másfél évben az egyházkerület 15 egyházmegyéjében állítottuk vissza a megyei szintű vezetőséget, és ez alkalommal számukra szerveztünk képzést – magyarázta az algyógyi rendezvény hátterét Tussay Szilárd, ifjúsági referens. Az egyhetes tábort már négy képzéshétvége előzte meg, ahol a 15 erdélyi református egyházmegye ifjúsági vezetői területi leosztásban találkozhattak, ismerkedhettek egymással, illetve vezetői önmagukkal, lehetőségeikkel, feladataikkal. E hétvégék zárását jelentette tulajdonképpen az algyógyi tábor. – Úgy érzem itt tudott igazán kiteljesedni az elindított kapcsolatépítés. A különböző megyékből, helységekből érkezett fiatalok napról-napra nyitottabbá váltak, és olyan őszinte beszélgetések alakultak ki, melyeken sikerült választ kapniuk számos egyéni, közösségi problémára. Szinte általános jelenség, hogy ezek a fiatalok tele vannak lelkesedéssel, tenni akarással, de társaik közömbössége hamar letöri őket. Most Algyógyon megérezhették, hogy nincsenek ezzel egyedül, számíthatnak a társaikra, és a személyes beszámolók, megosztások során nagyon sok megoldás is elhangzott az említett problémákra. A fiatalok egymásnak tudtak tanácsot adni, arról hogyan lehet egy-egy kirándulás, játék, közös étkezés során olyan bizalmi légkört kialakítani, amire aztán építeni lehet az ifjúsági csoportot – fogalmazott Gál Adél, aki IKE-vezetőségi tagként aktívan kivette részét az algyógyi képzésből. Elmondta továbbá: igyekeztek odafigyelni a fiatalok egyéni lelki épülésére is, a reggeli áhítatok, a kiscsoportos és személyes beszélgetések során megerősíteni hitüket, hivatástudatukat, bibliai példákkal is illusztrálva a követhető vezetői magatartást. – Számomra nagy élményt jelentett, hogy bár csak rövid ideig lehettem itt, azt láttam, hogy a fiatalok még a késő esti órákat is beszélgetésre, problémamegoldásra fordítják. A tábor ideje alatt nagyon intenzíven folyt a képzés, sokszor csak tízpercnyi szünet szakította meg a többórás előadásokat, de úgy láttam, mindenki szívvel-lélekkel jelen volt – értékelt Kozma Anita IKE-munkatárs. A képzésbe külső szakemberek, vezetőségi tagok, illetve „öreg-ikések” is besegítettek. – Tulajdonképpen már évek óta létezik az IKÉ-ben egy munkatársképző tanfolyam, erre építettük most a vezetőképzést is, és a hagyományokhoz híven a hétvégi képzésekre, illetve ide a táborba is meghívtunk külső szakembereket. Elsőként említeném Fülöp Lórándot, aki kommunikációs tréninget tartott, majd Bartos Károly IKE-elnököt, aki a szervezet struktúráját, céljait ismertette és Gál Adélt, valamint Kozma Anitát, akikkel közösen bonyolítottuk le az egész heti programot. Ennek hátterében pedig Kocsis András, senior-IKE-s állt, aki a képzési programot felépítette, és aktívan részt vállalt a levezetésében is – fogalmazott Tussay Szilárd. Az egyhetes rendezvényen részt vevő fiatalok a zárónapon rendkívül pozitívan értékelték a képzést. A közel százig terjedő értékskálán mindenki 80 feletti minősítést adott szervezés, hangulat, egyéni, szakmai (vezetői) fejlődés szempontjából. Az egyetlen komolyabb hiányérzet a résztvevők számára vonatkozott. A rendezvényre ugyanis kereken 75 fiatal kapott meghívást: a 15 egyházmegyei IKE vezetőség 5-5 tagja (elnök, alelnök, pénztáros, titkár és ifjúsági előadó). Bár az egy hét alatt elég sokan megfordultak a táborban, az utolsó napon már csak huszonegynéhányan búcsúztak egymástól. A nemrégiben újraalakult Hunyad megyei IKE-t azonban szép számban képviselték: János Zsuzsa elnök, Rátoni Csaba lelkipásztor, ifjúsági előadó, valamint Gergely Izabella és Gáspár-Barra Áron. Igaz ketten csupán a hét első felében lehettek jelen, amikor az országos IKE-közgyűlést is sikerült beszorítani a sűrű programba. – A képzésről, ideértve a hétvégeket is, tulajdonképpen csak a Nagyenyedi és a Brassói egyházmegyék hiányoztak teljesen. A többi megyéből sikerült legalább egy-két képviselővel találkozni a képzés-hétvégeken vagy a tábor idején. Úgy érzem mindannyiunknak erősítésként szolgáltak ezek a találkozások, és külön örülök a Hunyad megyeieknek, ahol nagyon kevesen vannak, mégis lelkesedést éreztem részükről és az algyógyi helyszínválasztással is meg kívántuk erősíteni a jelzést, hogy igyekszünk imával, tudásunkkal, eszköztárunkkal támogatni a legkisebb gyülekezetek ifjúsági tevékenységét is – fogalmazott a tábori kiértékelést követően Tussay Szilárd. Gáspár-Barra Réka Nyugati Jelen (Arad) 2017. február 6.Ökumenikus imahét DévánKrisztus szeretete megbékélésre szólít Február 5-én úrvacsorával egybekötött istentisztelettel zárult az ökumenikus imahét Déván. Rátoni Csaba református lelkipásztor kezdeményezésére az idei istentiszteleti alkalmak a valós ökumené szellemében zajlottak, az Istennel, magunkkal és egymással való megbékélésre fordítva a figyelmet. A január 29. és február 5. között megtartott istentiszteleteken különböző felekezetű lelkipásztorok hirdettek igét, arra buzdítva hallgatóságukat, hogy merjenek Istenben bízni, engedjék, hogy az Úr kegyelme megváltoztassa életüket, hogy erőt nyerjenek lebontani a fájdalomból, elégedetlenségből, önzésből, vádaskodásból és sok más emberi gyarlóságból épített falakat, megbéküljenek Istennel és egymással. Az imahetet Rátoni Botond kisgalambfalvi református lelkipásztor nyitotta meg, majd dévai és környékbeli lelkészek szolgáltak: Koppándi-Benczédi Zoltán unitárius lelkipásztor, Albert Leánder OFM és Főcze Bonaventúra OFM, dévai plébános, Csontos József pünkösdi lelkész, valamint Szász Zoltán, Sipos Szabolcs és Rátoni Csaba református lelkipásztorok. Az istentiszteleti alkalmakon a jelenlévők betekintést nyerhettek a szolgálatot végző lelkipásztor hivatásába, illetve az illető gyülekezet életébe. Rövid műsorral gazdagította az alkalmakat a pünkösdi gyülekezet zenekara, Ursu Vladimir énekes, a dévai református ifjúsági és bibliaórás kórus, a dévai Szent Ferenc Alapítvány zenekara, a Téglás Gábor Elméleti Líceum kórusa. A gyülekezeti tagok hozzájárulásával valamennyi alkalom szeretetvendégséggel zárult. A minden esti finom kalács, sütemény és meleg tea külön örömet jelentett a nap mint nap hűségesen jelen lévő gyermekek számára. Rátoni Csaba lelkipásztor valamennyiüket külön oklevéllel tüntette ki a vasárnapi záró istentisztelet alkalmával. Az ökumenikus imahétről Csatlós Erzsébet és Orbán Ioana munkája nyomán rendszeres fotós tájékoztatás került fel a világhálóra. A lelkipásztorok igehirdetése összefoglalva elolvasható a Dévai Református Egyház közösségi oldalán. Az ökumenikus imahét minden bizonnyal hozzájárult a résztvevők lelki épüléséhez és érezhető nyitást, közeledést jelentett a dévai kisközösségek számára. Gáspár-Barra Réka Nyugati Jelen (Arad) 2017. május 13.Egyházmegyei csendesnap a reformáció 500 éves évfordulójánHa Isten velünk, kicsoda ellenünk?! Az öt solának (református hittételnek) jegyében zajlott Déván a reformáció 500. évfordulója alkalmából szervezett egyházmegyei csendes nap, melyre mintegy háromszázan jöttek el a térség kisebb-nagyobb gyülekezeteiből. Gáll Sándor, egyházkerületi kancellár igehirdetésében az első hittételt – Sola Scriptura – tárta a gyülekezet elé, a Timoteushoz írt második levélben szereplő igerészre építve prédikációját: De te maradj meg abban, amit tanultál és amiről megbizonyosodtál, tudván, kitől tanultad. – A Biblia, az Isten szava az a biztos pont az életünkben, amire építeni lehet. Első lapjától az utolsóig Krisztusról szól, s bár 66 könyve több mint 2500 év alatt íródott, különböző nyelveken, különböző emberek által, a szentírást csodálatos egység, folyamatosság jellemzi. Nem csupán leírja a történeteket, de minden szava üzenetet hordoz számunkra, ami éltet, fed, vigasztal, táplál. Ezért fontos a rendszeres bibliaolvasás, az életünk belegyökereztetése a szentírásba, hogy naponta megkapjuk belőle az éltető nedűt, hogy megtaláljuk életünk értelmét ott, ahová Isten helyezett, hogy tudjuk mi a feladatunk, a célunk, hogy tudjuk Isten kezében vagyunk és Krisztus által örökéletünk van – hangsúlyozta a kancellár. A nagy reformátorokra kitérve elmondta: nem újítást, nem forradalmat hoztak, hanem visszatértek az eredetihez, a gyökerekhez, az öt tételben fogalmazva meg hitüket: sola Scriptura (egyedül a Szentírás), sola fide (egyedül a hit), sola gratia (egyedül kegyelemből), solus Christus (egyedül Kirsztus) soli Deo gloria (egyedül Istené a dicsőség). Zsargó János Hunyad megyei esperes az úrvacsoraosztást előkészítve a szent jegyekre és Jézus Krisztusra irányította az ünneplő gyülekezet figyelmét, a technika mai vívmányaiból vett példával szemléltetve a Megváltó jelenlétét az úrvacsorában, a hívő ember mindennapi életében. – Fontos, hogy a szentírásolvasás, igehirdetés közben vagy az úr asztal mellett fellángoló hit ne szoruljon a templom falai közé. Hiszen 500 esztendővel ezelőtt a reformátorok a mindennapi életet meghatározó hittételeket fogalmaztak meg, melyek évszázadokon keresztül megtartották a református egyházat. Ma sem attól vagyunk reformátusok, hogy csillag vagy kakas díszíti fehérfalú templomtornyainkat, hanem Isten igéjének mindennapi megélése által vihetjük tovább a reformáció örökségét, üzenetét. Ha képesek vagyunk a bántásra megbocsátással válaszolni, ha szavaink, cselekedeteink Krisztusra irányítják környezetünk figyelmét, akkor biztosak lehetünk abban, hogy további 500 esztendő múlva, utódaink újra megünnepelhetik a reformáció immár évezredes évfordulóját. A Hunyad megyei lelkipásztorok által több száz hívőnek kiszolgáltatott úrvacsora után Rátoni Csaba dévai lelkipásztor házigazdaként köszöntötte az egyházmegyei csendesnapra érkezetteket, akik Vulkánból, Petrozsényból, Lupényból, Hátszegről, Vajdahunyadról, Bácsiból, Rákosdról, Szászvárosról, Lozsádról, Piskiről, Alpestesről, Csernakeresztúrról, Pusztakalánról, Brádról, illetve a távolabbi Marosvásárhelyről, Kolozsvárról, Gerendkeresztúrról, Hadrévből és Kisgalambfalváról jöttek el együtt ünnepelni, hitben megerősödni. Az 500 éves évforduló jelmondatára utalva: Ha Isten velünk kicsoda ellenünk?! a dévai lelkész Bethlen Gábor fejedelemmel együtt vallotta meg hitét: Senki, bizonyára senki! A rövid üdvözlés után a dévai gyülekezet frissen alakult vegyes kórusa Lengyel Izabella karvezető irányításával három kórusmű előadásával gazdagította az alkalmat. Lőrinczi István, marosvásárhelyi lelkipásztor, számos egyháztörténeti és hitvalló írás, kötet szerzője a dévai csendesnap alkalmával ismertette az egybegyűltekkel a 2016-ban Kolozsváron megjelent Barangolások Bibliai tájakon című könyvét, melyben a bibliai helyneveknek nemcsak lexikális, történeti magyarázatát találjuk, hanem a nekünk szóló személyes üzenetét is. A szerző Kálvinnal együtt vallja: csak azt szabad leírni, megfogalmazni, ami a mindennapi életben alkalmazható, és lelki életünkre nézve eligazítást ad, valamint hitünkben megerősít. E gondolat fényében nem csupán a kötetre, de annak bemutatására is a tudományos igényesség, az egyszerűség és gyakorlatiasság volt jellemző. Rátoni Botond a 325 lelkes kisgalambfalvi gyülekezet üdvözletét hozva mutatta be a vele együtt érkezett kórust is, mely bő százéves múltra tekint vissza. Az 1900-as évek elején férfidalárda alakult Kisgalambfalván, melyet a mindenkori kántor-tanító vezetett. A száz esztendő alatt a kórus többször átalakult, jelenleg 28 tagú vegyeskarként működik, Nemes Annamária karvezető irányításával. Déván öt csodás kórusművel örvendeztették meg a gyülekezetet. A csendesnap jó hangulatban elköltött közös ebéddel folytatódott a dévai Melite gyülekezeti házban, ahol a távolról érkezettek és helybeliek kötetlen beszélgetés mellett költötték el a Balázs Ottó és felesége, illetve segítőkész gyülekezeti tagok által főzött ízletes gulyást. A lelki gazdagodást hozó ünnepnap Illyés Gyula: A reformáció genfi emlékműve előtt című versével folytatódott, melyet Gáspár-Barra Áron tolmácsolt a gyülekezetnek. Lőrinczi István lelkipásztor délutáni előadásában „A kálvinista ember jellemzői” cím alatt foglalta össze azt a húsz vonást, mely a református ember életét meg kellene határozza: puritán egyszerűség, hivatás- és küldetéstudat, munkaszeretet, hitből fakadó bátorság, bizalom, önfegyelem, rendszeres imaélet, az értelem megbecsülése stb. A csendesnapot záró áhítaton Rátoni Csaba dévai lelkipásztor a sola fide hittétel jegyében megerősítette: az Istenben bízó embernek nem kell rettegnie a világi igazságtalanságoktól, csupán elfogadni a kegyelemből kapott hitet és bizalommal haladni Krisztussal az úton. Hinni és vallani: Ha Isten velünk, kicsoda ellenünk?! Gáspár-Barra Réka / Nyugati Jelen (Arad) 2017. június 17.Tanévzáró a TéglásbanÖsszeforrt közösség, dicséretes eredmények Az idei éve sem telt eredménytelenül Hunyad megye magyar oktatási központjában – értékelt a pénteki tanévzáró alkalmával Kocsis-Attila Levente iskolaigazgató. A Téglás Gábor Elméleti líceum diákjai ezúttal is szép tanulmányi és verseny-eredményeket értek el, miközben maga az intézmény is gyarapította kínálatát. A Kőműves Kelemen Szülői Bizottság idén tavasszal nyitotta meg a sószobát, mely nagyszerű kezelési lehetőséget jelent a légúti gondokkal küzdőknek és az iskola diáksága ki is használta azt: az utóbbi hetekben minden osztály többször is elidőzött a sószobában. Ennek közvetlen szomszédságában nyílt meg a múlt napokban egy modern kreatív műhely, mely a vakáció idején is nyitva áll az érdeklődők előtt. Szintén a most záruló tanév során indult be az iskolában az ECDL, európai elismertségnek örvendő számítógép-kezelői vizsgáztató központ, ahol a tanintézmény több diákja sikeresen le is vizsgázott már. És említést érdemel az OTP Bankkal kialakult és folyamatosan fejlődő együttműködés is, mely során színvonalas képzésben vehettek részt az iskola diákjai – összegezte az idei újdonságokat Kocsis Attila-Levente iskolaigazgató, megköszönve a pedagógustársak, szülők, illetve diákok munkáját. A továbbiakban felszólalt dr. Máté Márta főtanfelügyelő-helyettes, Szász-Barra Zsófia informatikai és kisebbségi tanfelügyelő, valamint Széll Lőrincz megyei ifjúsági igazgató. Mindannyian arra biztatták a diákságot, hogy használják ki a vakációt, pihenjenek, kiránduljanak, és ne feledkezzenek meg a nagymamákról sem. Palkó Cecília, a dévai Szent Ferenc Alapítvány elnöke a felszólalók sorát zárva hangsúlyozta: a vakáció a tanév során felgyűlt tudásbeli hiányok pótlására is alkalmas. – Tegnap az alapítvány nevelőivel szentségimádást tartottunk, diákjainkért, gyermekeinkért imádkoztunk. Biztosak lehettek tehát, hogy a Fennvaló részéről megvan a támogatás, de nektek is hozzá kell tennetek a magatok részét, hogy jövőre még jobb eredmények szülessenek– fogalmazott az alapítvány igazgatója. Balogh-Botár Károly Csaba igazgató-helyettesnek jutott az örömteli feladat, hogy felsorolja az idei tanulmányi és versenyeredményeket. Utóbbiak kapcsán elmondta: csupán az elemi osztályokban 164 említésre érdemes versenyeredmény született e tanévben és a felső tagozatok diáksága is számos rangos erdélyi, magyarországi és nemzetközi versenyen szerzett elismerést. Az országos és nemzetközi versenyek díjazottjait, illetve felkészítő tanáraikat a szülőbizottság nevében pénzjutalomban részesítette Borsai Zoltán elnök. A jó hangulatú tanévzárót az osztályközösségekben történő díjazás követte. Szülők, tanárok egyaránt örömmel állapították meg, hogy egyre összeforrottabbá válik az iskola közössége. Ennek jeleként értékelhető az elmúlt hetek számos szívet melengető rendezvénye. A meghitt ballagási ünnepséget követően ugyanis sor került a nyolcadikosok búcsúztatására is. Mészáros Enikő osztályfőnök tartalmas műsor nyomán féltő gonddal bocsátotta útra diákjait. Néhány nap múlva Lengyel Izabella tanítónőtől búcsúztak a negyedikesek, az első téglásbeli generáció, mely öt esztendőt töltött a tanító néni óvó szárnya alatt. Utóbbi gondoskodó szeretete nyilvánvalóan érezhető volt a vidám, mégis könnyeket fakasztó évzáró előadás alkalmával is. A legnagyobb meglepetés idén az elsősök évzáró ünnepélyén jött, melyen a második osztályosok, az iskola jelképével ellátott nyakkendővel avatták fel kisebb társaikat. Csatlós Erzsébet Zsófia és Osváth Piroska tanítónők munkájának, nagyszerű együttműködésének köszönhetően mindkét osztály számára emlékezetes ünneppel zárult az idei tanév. És természetesen a kis óvodások is kedves ünnepség keretében búcsúztak Oprisa Melinda óvó nénitől, azzal a biztató ígérettel, hogy ősszel visszatérnek a tanintézménybe – immár iskolásként. A tartalmas évzáró ünnepségek megkoronázásaként került sor az ökumenikus jellegű tanévzáró szentmisére, a dévai Szent Antal templomban. P.Főcze Bonaventúra OFM, dévai plébános az iskolai felszólalásokhoz csatlakozva derűs, tartalmas nyarat kívánt a diákoknak, pedagógusoknak, szülőknek. És arra biztatott mindenkit, hogy a hirtelen megszaporodó időből szánjanak az imára, jó cselekedetekre is. – A vakációban a templom nem zár be, a jó Isten mindig vár bennünket, mindig alkalmasnak tartja a találkozást, nem csupán az ima idején, de a jó tettek által is közelebb kerülhetünk Hozzá – fogalmazott fr. Bonaventúra, arra biztatva a gyermekeket, hogy a vakációban többet segítsenek szüleiknek, keressék fel idős, beteg rokonaikat, igyekezzenek minél több jót tenni. Egy tanítómesével világossá tette: az Isten mindannyiunk keze által szeretné szebbé tenni a világot. A szentmisén a Szent Ferenc Alapítvány Gyermekzenekara énekelt és Rátoni Csaba református, illetve Koppándi-Benczédi Zoltán unitárius lelkész is megáldotta az elmúlt tanévért hálát adó közösséget. Gáspár-Barra Réka Nyugati Jelen (Arad) 2017. szeptember 19.Ökumenikus tanévnyitó DévánNövekedni Isten és emberek előtti kedvességben Vasárnap délután ökumenikus tanévnyitó istentiszteletre gyűlt össze a dévai magyar közösség a helyi unitárius zarándok- és szórványközpontban. Rátoni Csaba református lelkész és Albert Leander OFM fohászában Isten áldását kérte a tantestületre, diákokra, szülőkre, a teljes dévai magyar közösségre, hogy együtt, összefogva munkálkodjanak mindannyiunk épülésére, az Úr dicsőségére. Koppándi Zoltán unitárius lelkipásztor a 12 éves Jézus története kapcsán fogalmazott meg néhány üzenetet: a Jeruzsálembe érkező kis Jézushoz hasonlóan tudjunk rácsodálkozni a teremtett világ szépségére, diákként az iskolában felfedezhető rengeteg információra, igyekezzünk azt befogadni és közösségünk hasznára fordítani. Akárcsak József és Mária, merjünk szembenézni az akadályokkal, ne tántorítson el bennünket a mindennapi ingázás vagy egyéb nehézség gondolata. Az anyanyelven való tanulás hosszú távú hasznát felismerve vállaljuk mindezt, ahogyan Jézus szülei is folyamatosan igent tudtak mondani a lelkükben tisztán hallható isteni biztatásra. Továbbá kövessük őket a példamutatásban is, hiszen József és Mária nem elküldték, hanem magukkal vitték a kis Jézust a jeruzsálemi templomba. Szülőként, pedagógusként éljünk a nevelés egyik leghatékonyabb eszközével, a példamutatással. De fontos, hogy legyünk tudatában emberi mivoltunknak, ne támasszunk elvárásokat egymással szemben, hanem megértéssel támogassuk társaink munkáját – fogalmazott a lelkipásztor, Isten áldását kérve az idei tanévre és a közösség valamennyi tagjára. A lelkésztársakkal, gyülekezeti tagokkal közösen elmondott imák előtt a Téglás Gábor elméleti Líceum elsős kisdiákjai, Széll Bíborka tanító néni irányításával, tolmácsoltak néhány kedves iskolakezdő versikét, majd Kocsis Attila-Levente iskolaigazgató szólalt fel, az alkalmon jelen lévő pedagógustársaival együtt ígérve, hogy idén is igyekeznek a legjobban teljesíteni hivatásukat. Dr. Máté Márta főtanfelügyelő-helyettes tanévkezdő jókívánsággal erősítette meg a korábban elhangzottakat. Az áldást követően Koppándi Zoltán lelkipásztor házigazdaként megköszönte a lelkésztársak szolgálatát, hiszen így lassan visszaáll Déván is az ökumenikus alkalmak hagyománya. Köszönetet mondott továbbá Lengyel Izabella zenetanárnőnek, aki ezúttal orgonán kísérte a felcsendülő énekeket. És köszönet illette mindazokat, akik különböző felekezetek tagjaiként, tanévnyitás idején is fontosnak tartották a közös imát. Az unitárius gyülekezet jóvoltából az ünnepi alkalom szeretetvendégséggel zárult. Gáspár-Barra Réka / Nyugati Jelen (Arad) 2017. szeptember 21.IKE-közgyűlés AlgyógyonJövőre Nagyenyeden vár a Válts irányt! Háromtagú küldöttség képviselete a Hunyadi Egyházmegyét az Erdélyi Református Egyházkerület Ifjúsági Szövetsége (IKE) idei közgyűlésén. Az esemény az Algyógyi Ifjúsági Központban zajlott, a kolozsvári és marosvásárhelyi egyetemi misszió (FIKE és MiFIKE) vezetőinek, az IKE elnökségnek, illetve 11 egyházmegye (Hunyadi, Kalotaszegi, Kézdi–Orbai, Kolozsvári, Küküllői, Maros–Mezőségi, Marosi, Nagyenyedi, Sepsi, Székelyudvarhelyi, Tordai) képviselőinek részvételével. – A találkozás alkalmával két megbeszélést is tartottunk. Pénteken az IKE elnöksége tanácskozott, kiértékelve az idei esztendőt, illetve előkészítve a jövő év eseményeit. Valójában a szombaton sorra kerülő közgyűlés is e két téma köré épült. Örömmel hallgattuk az egyházmegyei beszámolókat, melyek sok esetben bizonyították, hogy rátermett, hittel és tenni akarással bíró önkéntes fiataljaink vannak, akik nagyszerűen mozgósítják a helyi ifjúságot. Példaként említeném a Kézdi egyházmegyét, ahol idén is nagy sikerrel rendezték meg a Kálvin-hetet és ennek keretében az ifjúsági napot, melyen imasétány, élményszínház és számos egyéb ötletes tevékenység várta a fiatalokat. De eredményes munkát végez a székelyudvarhelyi, küküllői, marosi, görgényi, kolozsi egyházmegye is. A szórványbeli egyházmegyékben természetesen nehezebb kialakítani a közösséget, és megtalálni azokat a fiatalokat, akik fel tudják vállalni az ifjúsági munkát. De itt is megvan a törekvés, sokfelé sikerül összefogni az ifjúságot – értékelt Bartos Károly IKE-elnök. Elmondta továbbá: jövőre két kiemelt eseményre készül az IKE. –Egyrészt a 2018-ban esedékes egyházkerületi és egyházmegyei választásokat szeretnénk úgy előkészíteni, hogy az ifjúsági munkában nyitott, a fiatalokkal együtt gondolkodó lelkészek vállaljanak szerepet, mind az egyházkerület, mind az egyházmegyék szintjén. Továbbá kiemelkedő eseménye lesz a következő évnek a Nagyenyedre tervezett Válts irányt! fesztivál, melyen tavaly Szovátán 1700 fiatal fordult meg. Idén a debreceni Csillagpont fesztiválon találkozhattak a kárpát-medencei református fiatalok, jövőre újra Erdélyben lesz a találkozási lehetőség, és szeretnénk ezt megfelelő módon előkészíteni – hangsúlyozta az IKE-elnök. Az algyógyi közgyűlésen a hivatalos megbeszélések mellett lehetőség nyílt a közvetlen tapasztalatcserére is, melyet a Hunyad megyei küldöttség: Rátoni Csaba lelkész, egyházmegyei ifjúsági előadó, Gáspár-Barra Áron megyei IKE-pénztáros, valamint Lengyel Mária nagyra értékelt, hiszen a hagyománnyal, gazdag tevékenységgel bíró tömbvidéki szervezetek számos jó ötletet osztottak meg e beszélgetések alkalmával. Gáspár-Barra Réka / Nyugati Jelen (Arad) 2017. szeptember 26.Közös imával indultak a Hunyad Megyei Magyar NapokZengjed a dalt, kiáltsd a szót! Színes programkínálattal indult a hétvégén a VIII. Hunyad Megyei Magyar Napok rendezvénysora: Vajdahunyadon, Lozsádon, Déván, Brádon, Csernakeresztúron, a Zsil völgyében. A legelső mozzanatra azonban a dévai református templomban került sor, ahol a helybeli (református, unitárius, római katolikus) hívek együtt énekelhettek a marosvásárhelyi Reménység Zenekarral. – Régi ismeretség fűz az Udvarfalván alakult zenekar tagjaihoz, volt időszak az életemben, amikor havonta hallhattam őket. Mindig hangsúlyozzák, hogy nem koncertezni mennek egy-egy közösségbe, hanem együtt énekelni – mutatta be az együttest Rátoni Csaba dévai lelkipásztor, aki a zsoltáréneklő Dávidra fordította a jelenlévők figyelmét. Fülöp Júlia unitárius lelkésztárs Máté evangéliumából idézve biztatta a zenészeket és gyülekezeti tagokat: Úgy fényljék a ti világosságtok az emberek előtt, hogy lássák a ti jó cselekedeteiteket, és dicsőítsék a ti mennyei Atyátokat. Winkler Gyula EP-képviselő, megyei RMDSZ-elnök lelki derűvel átszőtt napok reményében köszöntötte a magyar napok első rendezvényének résztvevőit. A Reménység Zenekar tagjai – Gombos Imola Ildikó, Domahídi Árpád, valamint Sárosi Pál valóban igyekeztek a közönséggel közösen fordulni Isten felé: dicsőítést, hálát sugárzó, könyörgéssel átszőtt énekekkel. A rendezvénysor másodnapján, vasárnap újabb vendégek buzdítottak közös éneklésre a dévai református templomban. Ezúttal a Hantosi Népdalkör és Férfidalárda tagjait látta vendégül a gyülekezet, akik az istentiszteletet követően adtak elő régi magyar vallásos énekeket. Koncz Mária, a dalkör vezetője citerán kísérte az énekeket, Patakiné Turucz Katalin pedig Reviczky Gyula Imakönyvem című versével gazdagította az alkalmat. A hantosi népdalkör tagjaként jelen volt a dévaiak körében Fischer József polgármester is, aki szeretettel köszönte meg a vendéglátását és örömmel emlegette a lelkészcsaláddal több évre visszanyúló barátságot, mely még Gerendkeresztúron született. A közel ezer lelket számláló hantosi közösség tagjai közt szép számban vannak gerendkeresztúri származásúak, így elég erős szálak fűznek minket Erdélyhez. És összetartozásunk jegyében örömmel jöttünk Dévára részesei lenni az itteni magyar közösség rendezvényeinek – fogalmazott a polgármester. A hantosi Népdalkör és Férfidalárda szombaton a dévai főtéren felállított nagyszínpadon is fellépett galga-menti, hajdúbihari, vajdasági és küküllőmenti dalokat énekelve. xxx A Reménység zenekar 2004-ben alakult Udvarfalván, abból a belső indíttatásból, hogy Istent magasztaló énekeket énekeljen, és ezáltal eljuttassa az örömhírt az embereknek. Megalakulásuk óta nagyon sok helyen szolgáltak Erdélyben, Magyarországon és Hollandiában is. Eddig három albumuk jelent meg: Kezdet, Hűség és Engem szeret Jézusom. Céljuk az, hogy minél több emberben felébresszék az Isten iránti vágyakozást. Nyugati Jelen (Arad) 2017. november 6.Jubileumi unitárius zarándoklat Déva várábanSzellemi megújulás örök értékek alapján Mint minden év novemberében, szombaton több száz erdélyi magyar unitárius zarándokolt el magas Déva várába, hogy lerója kegyeletét Dávid Ferenc egyházalapító sírjánál. Erdély minden részéről érkeztek, Kolozsvárról, Torockóról, Brassóból, a Zsil-völgyéből és természetesen Székelyföldről. Szellemi feltöltődésért jöttek, erőt meríteni a nagy reformátor tanaiból, meríteni abból a történelmi örökségből, melyet e várfalak őriznek. És az Erdély sorsát is lényegesen megváltoztató egyetemes reformációt ünnepelni. A szombati ünnepség a kettős jubileum jegyében zajlott, ez volt ugyanis 20. modernkori zarándoklat, a reformáció 500. évfordulóján. Új bor új tömlőben A tizenhatodik század elején érési folyamat teljesedett be Európában, a hit szabad megélésének óhaja, az Istennel való közvetlen kapcsolat eszméje ért be. A hitbéli reformáció eszmeáradata futótűzként terjedt el a kontinensen, noha a kommunikációs eszközök meglehetősen kezdetlegesek voltak. Az új bor azonban kiforrt, az új szellemiség kibontakozott, már nem lehetett megállítani. Új borhoz pedig új tömlő kell – erre építette ünnepi igehirdetését Rácz Mária kolozsvári lelkész asszony. Az új tömlő meg is lett, akár a nagy reformátorok elképzelése ellenére is. Az isteni akarat rendelte el, az új vallási szemlélet nem tudott kibontakozni az akkori egyház kereteiben. Új felekezetek keletkeztek. Új, rugalmas tömlők az új bor tárolására. A bor ugyanis átveszi az edény alakját, olyan, mint a lélek az emberben. A különféle protestáns egyházak is a reformáció különféle irányzatainak alakját vették fel. Mint a magyar unitárius egyház Erdélyben, amely Dávid Ferenc tanainak biztosít keretet. A megújulás azonban nem lezárt dolog, hanem egy állandó folyamat. Néha gyorsabb, néha lassabb ütemű, de mindig is jelen van, mindig is szükség van rá. Mindkét vonatkozásban, szellemi és formai szempontból egyaránt. A lelket, a hitet ugyanúgy kell feltölteni szellemi frissességgel, mint annak keretét, az egyházat – erről szól a reformáció szellemisége. Mindezt megfontolt óvatossággal, bölcsességgel kell megvalósítani, a régiből is meg kell tartani a jót. Az új bor is a régi eljárással készül. A keresztény hit is örök értékekből, örök igazságokból áll, ezek jelentik az alapot, amire építeni, újítani kell. A szertartást többi részét a szónok asszony férje, Rácz Norbert szintén kolozsvári lelkész végezte. Erdély szellemiségének üzenete Bálint Benczédi Ferenc, az Erdélyi Unitárius Egyház püspöke örömét fejezte a zarándokok nagy száma kapcsán, ami nagyszerű bizonyíték, hogy Erdély legkisebb magyar nemzeti egyházában is milyen sokan zarándokolnak el Dévára, a tiszta forráshoz, az egyházalapító sírjához, hogy bölcsességgel és szellemi erővel töltődjenek fel. A reformációnak köszönhetően manapság már természetes az, ami korábban nem volt. Mindenekelőtt a lelkiismeret szabadsága és a kölcsönös tolerancia, üzente az unitárius zarándokoknak Rátoni Csaba dévai református lelkipásztor. A reformáció minden protestáns egyház közös ünnepe, a vallási tolerancia pedig Erdély jellegzetessége, a világon először a tordai országgyűlés nyilvánította ki azt 1568-ban. Olyan közös örökség, amelyre valamennyi felekezet híve büszke. Kettős kisebbségből sem vagyunk kevesebbek, mint mások, üzente házigazdaként Koppándi Zoltán, a dévai unitárius gyülekezet lelkipásztora. Itt, a szórványban is erős a hit összetartó ereje, Déva vára biztos pont, a történelmi gyökerek és ugyanakkor a megújulás helye, az isteni gondviselés jelképe. Dávid Ferenc öröksége nemcsak az unitárius magyaroknak fontos, hanem Déva számára is, üzente az egybegyűlteknek Răzvan Mareş alpolgármester, azt ígérvén, hogy a városvezetés igyekszik a jövőben még méltóbb körülményeket biztosítani a zarándoklatnak, konkrétan a belső udvar felújítását. A 2008 és 2016 közötti nagy renoválás nem érintette a belső udvart, az továbbra is zárva van a látogatók számára, csak az unitárius zarándoklat alkalmával nyitják meg. Az ünnepi felszólalások után a kolozsvári teológia ifjú unitárius hallgatói rövid, de roppant érdekes várjátékot adtak elő, majd fáklyákkal és virágokkal a zarándokok és a szervező Országos Dávid Ferenc Ifjúsági Egylet képviselői lerótták kegyeletüket az egyházalapító emlékművénél. A várbéli ünnepség után a zarándokok a dévai templomhoz vonultak, ahol a kis létszámú, ámde roppant lelkes dévai unitárius gyülekezet meleg teával és aprósüteményekkel fogadta a vendégeket. A fiatalokat az azzal szemben lévő Melite református házban várta hasonló fogadtatás, a két erdélyi magyar protestáns felekezet testvérisége megtestesítőjeként. Chirmiciu András / Nyugati Jelen (Arad) lapozás: 1-13
(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024 Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék
|
|
||||||||
